Szóval ott tartottam hogy el akartam dobni magamtól.De aztán átfutott az agyamon hogy a lány tényleg szerelmes.Hosszú idő óta először éreztem sajnálatot.Sajnáltam,sőt még a bűntudat sikrája is megvillant a lelkemben.Tovább beszélgettem a lánnyal észre sem véve hogy szerelmes lettem.A lány felkeltette az érzéseimet,megtanított újra szeretni.A lány neve Kriszti.A lelkem újra szárnyalt,de egy baj volt.Nem akartam újra csalódni ezért elhatároztam hogy nem találkozom vele élőben csak a chaten beszélek vele.Dehát Kriszti erős szép kedves és fiatal lány,nem várhatom el hogy hű legyen hozzám amikor hozzám sem érhet.Ezért aztán csak barátok maradtuk,természetesen több volt köztünk,de nem voltak szabályok,mindenki azzal találkozott és ismerkedett akivel akart.Ez kézenfekvő megoldásnak tünt,csak a szivemen új érzés nyilalt át.A féltékenység,ami megörjített,ugyanis Krisztibe szerelmes volt egy másik fiú is.A neve Máté.A féltékenység kezdte elborítani az agyam,de hiszen nem tehettem semmit,mert a csalódástól való félelmem nagyobb volt.És mivel Kriszti is randizgatott ezért én is elkezdtem ismerkedni,de én csak a chaten.Persze ha valaki megkérdezte hogy van e barátnőm rögtön rávágtam hogy nincs.Sőt még azt is letagadtam hogy szerelmes vagyok valakibe.Ezzel csak az volt a baj hogy az egyik lány aki feltette azt a kérdést hogy kié a szivem,ismerte Krisztit.Kriszti megtudta és nagyon haragudott rám.Úgy volt hogy elveszítem,és a félelem elhatalmasodott rajtam.A hiány érzed,és a pánik lett úrrá rajtam.Mindenkinek akivel ismerkedtem azt mondtam hogy van barátnőm,és mindenkinek be is mutattam Krisztit.Mind ezt 10 perc leforgása alatt.De Krisztit én már nem tudtam meghatni,üresnek érezte magát.Bele gondoltam abba hogy mi lesz ha elveszítem.Egyszerre megint a régi fájdalom kertített hatalmába és meg akartam halni.Fogtam egy pengét és bele vagdostam a kezembe.Krisztinek bűntudata lett,és kibékültünk.2006.augusztus 5.én hivatalosan is járni kezdtük,de csak chaten.Ez persze most neked hülyeségnek hangzik,de már nem tudtunk másra nézni.Kriszti sem tudott már ismerkedni mert mindenkiben engem keresett és én sem mert mindenkiben Krisztit kerestem.2006 augusztus 26.án találkoztunk először,de úgy hogy Kriszti nem láthatott.Mindig nekem háttal állt,de végre egymáshoz érhettünk.Megsimogatta a kezem,én pedig megpusziltam a nyakát,nem nagy szám,de nekünk mégis felért a világ összes kincsével.Kriszti ez elött nem hitt a szerelemben,de mostmár elhiszi hogy létezik az érzés.2006 augusztus 30.án pedig úgy találkoztunk hogy egy kendőt kötöttem a szemére,hogy ne lásson engem,de már megfordulhatott.Ekor csattant el az első csók,ami isteni érzés volt.Tiszta szívemből szeretem őt.Rengeteg verset is írtam már neki amit közzé is teszünk mi ketten ezen az oldalon.

Köszönöm hogy elolvastad: Oli